Tűrd el csendes megadással azt, ami meg nem változtatható!

A kis herceg naplója

Bolond lyukból bolond szél fúj...

2019. szeptember 20. - Le Petit Prince
289_5-ways-to-make-yourself-look-foolish-at-work_flash.jpg
Gerincroppantó döccenésekkel robog a busz Angyalföld vakító fényárban úszó sugárútjain. Békés szendergésemből a jól ismert "jegyeket, bérleteket...köszönöm!" formula monoton ismétlődése riaszt fel. Tétova mozdulatokkal keresgélem a bérletemet, mikor majd' összecsinálom magam a hirtelen felcsattanó, fejhangon rikácsolt "Akkó' jelenccsen fel!" kiáltástól!

Már megint egy öntudatos bliccelő, nyugtázom elégedetten, majd önnön becsületességem fényében sütkérezve felszabadultan lobogtatom a műanyag bugyiba bújtatott drága pénzen vett kis cetlimet...
Erre azonban jó sokáig nem kíváncsi senki, amire magyarázat a busz végében kb. fél percenként elharsogott "Akkó' jelenccsen fel!"
Darab idő múlva mégis elrobog mellettem egy BKK szendvics...két túltáplált, szuszogva izzadó gorilla között egy szikkadt jegyellenőr hölgy...hiába, veszélyes szakma ez manapság. A bérletemre csak futó pillantást vetnek, ami kész szerencse, mert a busz megáll és nekem le kell szállnom, hogy bevárhassam a csatlakozást.
A trió is leszáll - illetve gyakorlatilag leugrik - utánam, épp mielőtt a sofőr rájuk csukná az ajtót!
Míg én kissé megfáradtan toporgok a megállóban, a három grácia beveszi magát az üvegkalitkába. A hölgy leül az egyik székre, a két biodíszlet pedig előtte ácsorog.
Telefonomba mélyednék éppen, mikor felharsan az "Akkó' jelenccsen fel!" kiáltás. Meglepődve forgatom a fejem, nem láttam hogy bárkit is lekísértek volna a buszról a fogdmegek, a megállóban pedig nem szokás ellenőrizni a potenciális utasokat!
Kicsit előrébb araszolok, hogy belássak az üvegfal mögé, de továbbra is csak a három BKK alkalmazottat látom.
Lépnék arrébb, mikor a széken ülő, erősen megviselt ábrázatú, zavaros tekintetű jegyellenőr felcsattan: "Akkó' jelenccsen fel!"
Két társa bamba képpel összenéz, majd azt teszik, amit eddig...semmit.
A hölgy pedig továbbra is 30-40 mp.-ként felsikít: "Akkó jelenccsen fel!"
A számítástechnika rideg világában ezt úgy nevezzük, végzetes programhiba miatt végtelen ciklusba került a szoftver...de őt igazából csak sajnálni lehet...nagyon!
Már éppen napirendre tértem lelki sérült embertársam felett, mikor a hátam mögött felmordul valaki: "Te melyik kerületbe' laksz? Mer' én a tizennyócba'!"
Nocsak, mosolygok magamban...valaki ismerkedik?
Megfordulok finoman, nem túl feltűnően...és a hátam mögött csak egy két méter magas, zilált öltözetű tag ácsorog, a semmibe révedve.
Nem jut időm rá, hogy megtudakoljam, tőlem kérdezi-e, mert tovább mormogja:"A tizenkettő meg ott van Budán, tudom én azt! Pedig megmondtam neki, hogy a negyedik az szar, ne költözzön oda! Te már voltál a tizenháromba'? A huszonhárom meg kurva büdös..."
Sorolta tovább vég nélkül a budapesti kerületeket, időnként furcsa, máskor találó megjegyzéseket fűzve hozzájuk.
Miközben azon gondolkoztam, milyen felelőtlen dolog is volt megszüntetni a sárga házak zömét, óvatosan arrébb oldalogtam a megállóból...tudom hogy az ilyesmi nem ragályos...de mi van ha mégis?

A bejegyzés trackback címe:

https://le-petit-prince.blog.hu/api/trackback/id/tr5815137350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása