Közel a fél évszázadnyi létezéshez még mindig nem adtam fel a reményt, hogy megpróbáljam megérteni, miként is "működik" a nő!

Hiába tudom hogy nem érthetünk meg mindent, nem ismerhetjük meg az élet minden apró titkát, ehhez kevés egy emberöltő, mégis hajt a kíváncsiság, hogy ha csak nagy vonalakban is, de tisztában legyek az engem körülvevő világ, a körülöttem zajló események mozgatórugóival.

Elvégre mégiscsak nehezebb elrontani valamit, gond esetén pedig nagyobb az esély a "hiba" kijavítására, ha tudjuk, hogyan működik...

Tárgyak, gépek működése, gazdasági, politikai vagy éppen szociológiai folyamatok esetén viszonylag egyszerű a képlet: az alapvető tudományos elvek ismerete, a műszaki leírás elolvasása, néhány mérvadó tanulmány átpörgetése máris magabiztosabbá tesz, ha hozzá kell "szagolnom" valamihez.

A nők esetében azonban kudarcot vall minden tudományos, empirikus módszer! Az esetek nagy részében csődöt mond a logika, az addig összegyűjtött tapasztalatok egy-egy szituációban még azonos peremfeltételek esetén sem biztosítják, hogy pontosan megjósolhatnám, mi is fog történni! :)

Sok helyzettel megbirkózom így is...nem mondhatnám, hogy minden esetben helyesen döntök vagy cselekszem, de eddig ellavíroztam valahogy...egy minősített eset azonban nagyon fúrja az oldalamat már kiskamasz korom óta!

Nem túl gyakori eset, de előfordul: komolyabb érdeklődést mutatok egy hölgy iránt.

Gyakran látom ilyenkor az arcukon, a metakommunikációjukon a kérdést, ami nem ritkán élőszóban is elhangzik.

- Te akarsz tőlem valamit???

Sajnos itt szokta ledobni a szíjat racionális énem...hát könyörgöm, ha nem vette volna észre a jeleket, nem is értékelte volna közeledésnek a helyzetet!

Ha pedig "vette" a jelzést, minek megkérdezni? Helyes válasz erre úgysem nagyon van, akarhatok én bármit, ha a nő nem akarja! :)

Szóval egyre kevésbé "akarok", inkább csak várok, hátha majd valaki más "akar" engem, s akkor egyértelmű a helyzet...csak el kell fogadnom, vagy el kell utasítanom...de az említett hülye kérdést biztosan nem teszem fel soha senkinek!

Azt pedig csak remélni tudom, hogy a várakozás nem nyúlik el annyira, hogy én is egyik kedvenc filmem, az Amarcord Teo bácsikájának sorsára jussak...s meglágyult aggyal a fa tetejéről üvöltözzem a világba: "Voglio una donnaaaaaa!" :D