A közterületek mindig is ádáz politikai csatározások színterei voltak. Nem ismerem más, külhoni országok gyakorlatát, de nálunk szembetűnő nagyon: egy-egy rendszerváltás, de esetenként akár egy kormány- vagy polgármester váltás alkalmával is valamiért fontosnak érzik a fejesek, hogy nekiessenek a névtábláknak. Alkalmasint ész nélkül, de ez más lapra tartozik.
Az viszont mindig izgalmas, mikor ki és miért érdemes arra, hogy róla közterületet nevezzenek el!
Nap mint nap érintem utazás közben Kelenföldön a Bornemissza teret. Sosem gondolkoztam különösképpen a tér névadóján. A legtöbbünknek rögtön Gergely, a hős egri hadnagy, a csodaszép szemű Vicuskának bőszen udvarló nyalka deák jut eszébe, ha e családnevet hallja. Szöget üthet azonban a történelem után kicsit érdeklődő városiak fejébe, hogy ugyan miért állítanának egy pécsi származású, Egerben dicsőséget szerzett hősnek pont Budán emléket? Mikor a budai várnak volt egy Bornemissza János nevű várnagya, valamikor az Úr ezerötszáz és huszonhatodik esztendejében!
S ekkor, véletlenül megláttam a téren egy utcanévtáblát!
Első felindulásomban rögtön elkönyveltem, hogy minden bizonnyal újabb ékes bizonyítékát látom annak, hogy egy zsíros kis feladatot valaki olyan kapott meg, aki arra érdemtelen, és pallérozatlan elméjét a helyesírás szabályai érdemben megformálni nem tudták!
Aztán kis kutatással kiderítém, hogy szerencsére nem csak én vagyok műveletlen, de a BKK, a m.kir. Posta és valószínűleg egyes hivatalok is a mély magyar tudatlanság mocsarában dagonyáznak, nem tudván, hogy a bölcs filoszok, midőn nevet kerestek a kerület eme gyöngyszemének, Balassi Bálint nevelőjére, Bornemisza Péterre gondoltak!
Riszpekt és mea culpa! :)
