Megismerhető-e a világ?Megismerhetünk-e teljesen valakit?A korral óhatatlanul együtt jár az is, hogy egyre gyakrabban tesz fel magának az ember a fentiekhez hasonló mélységű filozófiai kérdéseket.Nos, véleményem szerint mindkét kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy nem!Amíg magát sem ismeri…

Drága kis- és nagylányok, asszonyok, úr- és női hölgyek, matrónák, hárpiák!Nem tudom észrevettétek-e, de érdekes változásoknak lehettünk szemtanúi az utóbbi években! Mintha egyre több női tulajdonság, képesség, mi több, privilégium veszítené el azt a jellegét, hogy csak és kizárólag a női nemhez…

Ha szociológus, viselkedéskutató vagy más efféle lennék, csodálatos terepgyakorlatokat végezhetnék a közösségi közlekedés járművein. Sok-sok ember összezárva egy szűk helyre, s hiába próbálnak zárkózottabban viselkedni az idegenek között, egy-egy hosszúra nyúlt utazás során felengednek a gátlások…

bár fény ragyog még szememben rég nem ég tűz szívemben nincs benne csak hamu, s némi parázs hiába várom, nem jön már a varázs                         az idő köröttem csendben elfolyik                         testem lelkem lassan megkopik                         ha néha vérem mégis…

Közel a fél évszázadnyi létezéshez még mindig nem adtam fel a reményt, hogy megpróbáljam megérteni, miként is "működik" a nő! Hiába tudom hogy nem érthetünk meg mindent, nem ismerhetjük meg az élet minden apró titkát, ehhez kevés egy emberöltő, mégis hajt a kíváncsiság, hogy ha csak nagy vonalakban…

Manapság nem divatos, sőt, mondhatni roppantul nem kifizetődő, de világos és szilárd erkölcsi útmutatások alapján nevelkedtem. Valamikor a tudatos létezésem elején lehetett, hogy megkívántam valamit, ami abban a pillanatban más tulajdonát képezte, de felismerve vágyakozásomat, ideiglenes jelleggel…