Tűrd el csendes megadással azt, ami meg nem változtatható!

A kis herceg naplója

Bevallások...

2015. február 14. - Le Petit Prince

valentinus.jpgModern kori életünknek fontos dátuma lett február idusa. Ez idő tájt vetünk számot komolyabban az előző pénzügyi esztendőnket illetően, s a bátrabbak (vagy lustábbak) rábízzák a hatóságra a bevallás elkészítését.

Egy másik aspektusa is terítékre kerül ekkortájt életünknek, mégpedig a párkapcsolati...a már az ókortól eredeztethető Bálint nap ugyanis roppant mód alkalmas rá, hogy ki-ki tehetsége és állapota szerint megemlékezzen kapcsolati státuszáról.

A szerelmesek értelemszerűen elhalmozhatják egymást apró vagy éppen nagyobbacska figyelmességekkel, ajándékokkal, erősítve ezzel az egymáshoz és a fogyasztói társadalomhoz való tartozást.

Az alkalmi szinglik, de kiváltképpen a már régóta magányos, és ezért akár bevallottan, akár titkoltan lelki sérültek pedig elmerenghetnek állapotukon.

(Az epilepsziások pedig fohászkodhatnak védőszentjükhöz, ha szerencsétlenségükre betegségük tudományos módszerekkel nem kezelhető!)

Jómagam az egyedülállók táborához tartozom, és mivel a jelenleg érvényben lévő trendek szerint ez egy áldatlan, mielőbb orvosolandó állapot, elgondolkoztam én is, ugyan mire is vezethető vissza mostani helyzetem.

S rá kellett jönnöm, magam sem tudom az okát!

Merthogy szemtelenül fiatal vagyok, pimaszul jóképű, eszméletlenül rámenős és mocskosul gazdag...egyszerűen nem értem, miért nem omolnak a lábam elé a szebbnél szebb női hölgyek halomba!

A potenciális partnerekkel szembeni elvárásaim pedig igazán nem magasak: csak annyira legyen okos mint Marie Curie, ne nézzen ki rosszabbul mint Monica Bellucci, megfelel ha csak úgy tud főzni mint Nigella Lawson...és elég ha nagykorú!

Persze, ha már az ókor is szóba került, igazából megfogadhatnám a latin bölcsességet, miszerint "similis simili gaudet". Vagyis válasszak párt úgy magamnak, hogy minél több hasonlóság legyen közöttünk...amiből logikusan az következik, hogy a legjobb az lenne, ha mindenben hasonlítana rám!

Nos, ez viszont már az a szint, ahova nem szívesen mennék le! :)

Arról nem is beszélve, hogy nem szeretnék minden reggel veszekedni a borotva használatát illetően... :)

A bejegyzés trackback címe:

https://le-petit-prince.blog.hu/api/trackback/id/tr227175909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása